A Mozgás Törvénye

"A művészet az emberiség legtürelmesebb nevelője."

Miért szeretem a nyári táborokat?
Egy néptáncpedagógus élményei

Január, készülődés, tervezés, hirdetés, reklámok, toborzás, mesélés az előző táborokról. Február költségvetés, tábori díjak beharangozása, fejvakarás. Március - COVID19. Fuccs az egésznek?!? Április, május várakozás. Június bejelentés: Mehetnek a táborok! Örülünk! Örülünk?

Hosszú évek óta járunk a művészeti iskolánk táncosaival és zenészeivel Győrújbarátra, a Győri Gyermektáborban megrendezett Csutora Népművészeti Táborba. A szervező a Szigetközi Csutora Népművészeti Egyesület, illetve annak elnöke Szűcs Károly barátom, Karcsi bácsi! Karcsi 31 éve szervez táborokat, ami azt hiszem minden szempontból figyelemre méltó. Én magam '98 óta járok ide, először még csak zöldfülű kézműves oktató segédként, ma pedig már rutinos táborozó pedagógusként viszem a kollégákkal a csapatomat. 

A hely fantasztikus.A 8 hektáros terület egy kis völgykatlanban fekszik a falu végében, zárt területen. Alpesi faházak, 40 éves fák, számtalan szabadtéri foglalkoztató, több hatalmas közösségi tér, medence és egy friss "hajszapark", hatalmas sportolásra is alkalmas területek várják a táborozókat. A vezetés kedves, hozzáértő, rutinos, mindig szertettel fogadnak minket, szinte már hazajárunk ide. img_20200715_110852.jpg

Az idei év úgy tűnt merőben más lesz. Sok volt a bizonytalanság és a találkozások hiánya miatt a gyerek és szülők körében történő szervezés is sok nehézségbe ütközött. A vírustól való félelem is nagy szerepet kapott. 

Főként azokat a gyerekeket tudtuk megszólítani és elvinni magunkkal, akiknek már a korábbi évekből volt tapasztalata a táborral kapcsolatban és volt élmény, illetve olyan baráti társaság, ami visszacsábította őket. Ennek a hétnek a csapata szinte állandónak mondható. Hat településről jövünk össze ilyenkor és minden pedagógus jól ismeri a másikat. Csak a gyerekek fiatalodnak évről évre, sok generáció nőtt már fel itt, ebben a táborban. 

Érkezéskor a bejárattól már 50 méterre fogad a portás és mutatja, hogy álljunk félre. A táborba behajtani tilos, míg mindenki megérkezik. Az érkezőket szigorúan ellenőrzik, belépés csak szülői igazolással és a kötelező hőmérést követően lehetséges. A szülők a táboron kívül búcsúznak csemetéiktől, majd szombaton találkozunk. Ezt követően aztán kezdődik a szálláshelyekért a "harc", ki kivel lesz egy szobában, kié lesz az altábor és ki alszik a "mennyországban", a domb tetején lévő házakban. 

2020-07-21_2.png

A tábor programja a hétfő déli megbeszélésen rendeződik. Táncpróbák, kézműves foglalkozások, zenetanulás, táncházak és előadások váltják egymást. Hat kisebb-nagyobb csoportban dolgozunk. A kötelező foglalkozások mellett mindig jut idő a játékra és a medencében való pancsolásra. 

A kicsiket Lukács Luca vezényelte és egy fantasztikus játékfűzést állítottak össze a péntekre. A kicsit nagyobbak Gula Miklós barátommal galgamenti táncokat tanultak, míg a kamaszokkal palatkai táncokkal foglalkoztunk egész héten. Tombor Beával régóta tanítunk együtt, mindig találunk új kihívást, új lehetőségeket. img_20200715_112532.jpg

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy olyan előadókkal dolgozhattunk az idei évben is, mint Németh Dénes, aki a fiatal muzsikosokat tanította, vagy Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, aki előadásaival színesítette az estéinket, a táncházakat megelőzően! Ének, zene, tánc csupa-csupa önfeledt pillanat. Jó látni a gyerekek odaadását, a felszabadult mosolyt, azt az életigenlő energiát, amivel bírnak és amit sugároznak felénk és a világ felé! 

Különös, általam igen hasznosnak tartott része a nyári tábor az iskolán kívüli oktatásnak. Ilyenkor talán egy hét alatt többet tudunk haladni, tanulni, foglalkozni a dolgainkkal és egymással, mint az iskolában egy félév alatt. A nem formális és az informális tanulás itt fokozott szerepet kap. img_20200715_212918.jpg

És, hogy miért szeretem én annyira a nyári táborokat?

Mert szeretem a csillogó szemű, eleven és tettrekész gyerekeket. Szeretem a nyüzsgést, a jópofa nevetéseket, a próbák alapzaját, a medence furcsa illatát, a faházak tapintását, a konyhás nénik csalfa mosolyát, a reggeli hangos ébresztést. Szeretem a métázás élettel teli, focimeccseket megszégyenítő szurkolóit, a "vérre menő" csatákat. Szeretem a tábortűz látványát, a füst illatát, a gyerekek énekét, a gitár hangját. Szeretem a délutáni fáradtságot, a fagyit a platánfa árnyékában. Szeretem a tanítók kedves szavait hallgatni, ahogyan a gyerekekhez szólnak, szeretek velük kávézni információkhoz jutni, "mi újság van felétek"... Szeretem a nyári záporokat, a párát, a reggeli harmatot. Jó látni a kamaszok szerelmét, érezni a legkisebbek rajongását. És jó hallani, már hét közepén, a kérdést: Göbi bácsi, ugye jövőre is lesz tábor?! 

Remélem lesz!! :) 

Az alábbi videó segítségével Ti is betekintést nyerhettek a tábori hangulatba! 

https://www.youtube.com/watch?v=WQ1g1lhTVHg&fbclid=IwAR1pZnbfdDAXmdQQooK92-2DIz-0sHxFqgrYhRjBWsuAntnp32wcNLLopek

Gőbölös Gábor

A bejegyzés trackback címe:

https://amozgastorvenye.blog.hu/api/trackback/id/tr4616041340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása